Láng Orsolya régésszel, a budapesti Aquincumi Múzeum jelenlegi igazgatójával, az Óbuda várostörténeti atlasz egyik szerzőjével készült angol nyelven interjú 2023. február 21-én. A podcast a 2014-ben létrehozott Medieval Central Europe Research Network (MECERN) és a Közép-európai Egyetem Középkortudományi Tanszéke (CEU Medieval Studies) számára készített, Közép-Európa korai és középkori korszakát tárgyaló interjúsorozat része. Ebben az interjúban Láng Orsolya a fénykorában 60000 lakosú római Aquincum városában végzett munkájáról és annak a kora középkorra vonatkozó örökségéről beszél. A légiós erőd, közigazgatási központ és polgári város fontos része volt a globális római világnak. Aquincum kezdetben a birodalmon kívülről érkező telepeseket befogadta és "romanizálta", de a birodalom fokozatos hanyatlásával a limestől északra és keletre fekvő területekről származó félnomád "barbár" törzsek lassan felváltották a letelepedett városi, római lakosságot. Ezek az emberek új kultúrát és új életmódot hoztak magukkal. A podcastot angolul az alábbi linken hallgathatják meg.

A Nemzetközi Várostörténeti Bizottság (International Commission for the History of Towns, ICHT) tagjai 2022-ben írországi helyszíneken tartották meg szokásos éves közgyűlésüket, illetve az ehhez hagyományosan kapcsolódó tematikus vándorkonferenciát, valamit az ICHT keretein belül működő Városatlasz Munkacsoport éves találkozóját és műhelykonferenciáját. A rendezvényen a magyar várostörténetet és a Magyar Várostörténeti Atlasz sorozatot Szende Katalin és Majorossy Judit képviselték.

Az egyhetes rendezvényt az Ír Várostörténeti Atlasz munkatársai több helyszínre szervezték, nem véletlenül, hiszen az idei év az ír sziget kettészakadásának (Partition of Ireland) centenáriuma, és a szervezők (Ruth McManus, Dublin City University; Michael Potterton, Maynooth University; Sarah Gearty, Royal Irish Academy és Keith Lilley, Queen’s University Belfast) a szakadás ellenére való összetartozást erősítendő Dublin/Maynooth és Derry/Londonderry helyszíneket választották a szakmai összejövetel résztvevői számára. A konferencia alatt több szakmai kirándulásra is sor került, mind az Ír Köztársaságban (Maynooth, Dublin, Kells, Cavan), mind Észak-Írországban (Enniskillen, Derry).

A konferencia témája meglehetősen aktuális volt (Crisis in Urban Order), hiszen az előadások a városi rendet bomlasztó krízis, válság, elszakadás kérdését járták körül, földrajzi, kulturális és társadalmi értelemben egyaránt. A nemzetközi városatlasz munkabizottság szekcióján belüli kerekasztal beszélgetést és az ahhoz kapcsolódó rövid előadásokat pedig a megosztott/felosztott városoknak (Mapping Crisis – Historic Towns Atlases and Divided Cities) szentelték. A szekciók különböző megközelítésekből vizsgálták a városi rend válságát: a városi tér rendjének változása, a városvezetés politikai rendjének alakulása, a társadalmi csoportok között fennálló rend felborulása szempontjából közelítették meg a kérdést. Középpontba kerültek a különféle városi konfliktusok, amelyekre háború, megszállás, vagy lázongások következtében került sor, illetve egyes előadások a járványok (pestis, kolera), a környezeti katasztrófák (árvíz, földrengés), a nem megfelelő életkörülmények (egészségügyi viszonyok, lakhatási gondok), vagy a nem megfelelő ellátás (élelem) következményeit vizsgálták, mások pedig a vallási megosztottság hatását elemezték a korábbi városi, illetve társadalmi rend alakulása szempontjából a különböző európai régiókban, illetve különböző történelmi korszakokban.

A kronologikusan összeállított program nyitó előadásában Szende Katalin a magyar, a cseh és lengyel püspöki városok példáján az egyháziak és a világiak között felmerülő különböző konfliktusokat vizsgálta (Neither God’s Peace, Nor Civic Order? Conflicts in Central European Cathedral Cities in the Middle Ages). Az előadások absztraktjait lásd itt. A Városatlasz Munkacsoport az utolsó nap egy kerekasztal beszélgetés keretében azt járta körül, hogy a fenti értelemben vett válságból, illetve megosztottságból, mi és hogyan jeleníthető a városatlaszokon. Majorossy Judit a már megjelent magyar atlaszok példáján (elsősorban Buda, Pécs és Szeged) a török hódoltság időszakának válságát és az annak nyomán létrejött városi megosztottságot mutatta be (Divided Cities? as a Consequence of the Ottoman Wars/Advance in the Kingdom of Hungary: Examples from the Hungarian Atlas of Historic Towns Series). A konferencia programja megtalálható itt. A mellékelt fotókat Jennifer Moore (Royal Irish Academy), Szende Katalin és Majorossy Judit készítte. További fotók és angol nyelvű összefoglaló található az ír tudományos akadémia honlapján.

A magyar régészet napja rendezvénysorozat keretében Szombathelyen, 2022. május 27-én, péntek délután 4 órai kezdettel Dr. Kiss Gábor és Sosztarits Ottó régészekkel Mayer László, a Vasi Szemle főszerkesztője beszélget arról, hogyan készül a szombathelyi várostörténeti atlasz.

Helyszín: Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház.

A rendezvény a Közösségek Hete keretében valósul meg.

További információkat a régészet napi programok között, a múzeum honlapján és facebook oldalán találhatnak.

Az oxfordi Bodleian Könyvtár Térképtára (Bodleian Library, University of Oxford, Special Collections, Bodleian Map Room) rendszeresen szervez térképészeti szemináriumokat (The Oxford Seminars in Cartography - TOSCA). A 2021/2022-es programsorozat (29th Annual Series) keretén belül az európai történeti városatlaszsorozat is lehetőséget kapott a bemutatkozásra.

Erre vonatkozóan lásd itt.

Az előadásokra 2022. április 28-a és május 26-a között, csütörtökönként online, zoom webinar keretében került sor. A német (Daniel Stracke, Universität Münster), az angol (Keith Lilley, Queen's University Belfast) és az ír (Sarah Gearty, Royal Irish Academy) városatlasz sorozat mellett 2022. május 26-án, csütörtökön Szende Katalin Maps of the European Historic Towns Atlas IV: East Central Europe címmel a kelet-európai városatlaszokról, köztük az elkészült magyar atlaszsorozatról beszélt.

Az előadások 2023. februárjától online is meghallgathatóak az alábbi linkeken:

Stracke; Lilley, Gearty, és Szende.

2022. április 23-án, szombaton 14 órai kezdettel, Dr. Kiss Gábor vezetésével tematikus tárlatvezetésre kerül sor a szombathelyi Smidt Múzeumban (Cím: 9700 Szombathely, Hollán Ernő utca 2).

A Magyar Várostörténeti Atlasz sorozat szombathelyi kötetének előkészítő munkálatai kapcsán a Kr. u. 50 körül alapított város térbeli fejlődését, időbeli változásait szemléltető térképvázlatok készültek. Ezeket végignézve nyomon kísérhetjük a római colonia fokozatos kiépülését, illetve későbbi összeszűkülését, romjain a középkori település létrejöttét, majd a szabadalmas püspöki mezőváros megszületését, amely aztán a 19. század végére a modern városok sorába lépett.

Ebbe a településtörténetbe vezeti be a látogatókat Dr. Kiss Gábor, a Savaria Múzeum régésze, a szombathelyi városatlasz egyik közreműködője.

További információkat a múzeum honlapján és facebook oldalán találhatnak.

A Magyar Várostörténeti Atlasz szerkesztőinek és kutatóinak közössége csatlakozik a Historic Towns Trust nyilatkozatához. Szeretnénk kifejezni őszinte együttérzésünket és támogatásunkat Ukrajna népe iránt. Borzalommal szemléljük életek, otthonok és demokratikus szabadságjogok pusztulását Ukrajnában. Mély részvétünket fejezzük ki tudós kollégáinknak, jelen esetben különösen az ukrán történelmi városok atlaszán dolgozóknak. A történelmi városokkal kapcsolatos munkájuk fontos szerepet játszik Ukrajna városi, épített örökségének megőrzésében. (Az eredeti szöveget teljes terjedelmében lásd itt.)

Myron Kapral, az Ukrán Várostörténeti Atlasz tudományos szerkesztőjének válasznyilatkozata:

Kedves Kollégák és Barátaink!

Szívből köszönjük a Historic Towns Trust nyilatkozatát és Ukrajna lakossága irányában kifejezett szolidaritását ebben a számunkra vészterhes időszakban. Mi itt Ukrajnában érezzük az egész világ felénk irányuló támogatását!

Az Ukrán Várostörténeti Atlaszsorozat 1. kötete (Lviv/Lemberg) 2014-ben jelent meg, a kelet-ukrajnai háború idején, amikor Oroszország krimi és donyeci inváziója elkezdődött. Ezt követően még világosabbá vált számunkra az Európai Történelmi Városatlasz-sorozat egyik fő célja, hogy a történelmi városok helyrajzát az atlasz segítségével megőrizzük utódaink számára. Máig összesen négy kötet jelent meg (Lviv - 2014, Halics - 2018, Zhovkva - 2016, Zhydachiv - 2020). Az Ukrajna elleni agresszió kezdete előtt készült el az 5. kötet (Belz - 2022), amelynek publikálására már nem kerülhetett sor (a borítót lásd a képek között). Terveink között szerepel az ukrán történelmi városatlaszok interaktív, interneten elérhető változatainak a megvalósítása. Szívélyes üdvözlettel.

Az ukrán városatlaszokra lásd saját academia.edu honlapomat.

2022. február 4-én a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottsága rendes ülést tartott.

A bizottság elnöke, Frank Tibor akadémikus felkérésére Tringli István a bizottság tagja ismertette a magyar városatlasz projektet.

A prezentáció címe A városi tér története, a magyar várostörténeti atlaszok volt.

A bemutatóban szó volt az atlaszok céljáról, felépítéséről, megjelenéséről, a vállalkozás történetéről, a feldolgozásban részt vevők bemutatásáról, az alkalmazott tudományos módszerekről. Végül Tringli István elmondott néhány olyan általánosítható megállapítást, amelyet az eddig megjelent atlaszoknak köszönhetünk.

A bécsi Collegium Hungaricum rendszeresen teret ad a magyar kutatások eredményeinek szélesebb körben való megismertetésének. Dr. Bertényi Iván, a Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója ezúttal a Magyar Várostörténeti Atlasz sorozat bemutatására hívta Dr. Szende Katalint, a sorozat főszerkesztőjét, Dr. Majorossy Juditot, aki jelenleg a sorozat koordinátori teendőit látja el, és Dr. Fedeles Tamást, a közelmúltban megjelent 8. (Pécs) kötet szerkesztőjét. A rendezvényre a Bécsi Collegium Hungaricum nagytermében került sor 2022. január 31-én, 19 órai kezdettel. A kerekasztal-beszélgetés keretében a meghívottak beszéltek a nemzetközi vállalkozás kezdeteiről, a magyar atlaszprojekt indulásáról, az atlaszok felépítéséről, a módszerekről, műhelytitkokról és érdekességekről. Részletesebben szó esett a soproni és a pécsi (a legelső és a legutóbb megjelent) atlaszokról, a jövőbeli kihívásokról, és a határon túli történeti városok topográfiai kutatásairól is.