Atlaszok

Az atlaszok felépítése egységes szerkezetet követ, alkalmazkodva az európai sorozat gyakorlatához. Ebben eredeti térképi források szerkesztett és facsimile-kiadásai, valamint a sorozat közreműködői által szerkesztett térképek, illetve szöveges részek is megtalálhatók.

Bővebben...

  • alaptérkép: a legkorábbi, a telekhatárokat és a beépítettséget is pontosan felmérő kataszteri térkép szelvényeinek összeillesztésével és 1:2500 méretarányú átrajzolásával készül, a kataszteri felmérés idejének (hazánkban a 19. század 2. fele) állapotát tükröző forrásközlés
    1856-os kataszteri felmérés alapján szerkesztett térkép
  • modern (19-20. századi) várostérképek reprodukciói: a történeti fejlődést a jelenkorig nyomon követő, modern kori fejlődést bemutató, a város egészének területét ábrázoló térképek. Különösen fontosak az építészek és a várostervezők szempontjából
    Sopron város topográfiai térképe 2005
  • városkörnyéket ábrázoló térképek: Magyarország I. illetve II. katonai felmérésének szelvényeiből (1763–85, illetve 1806–1869) kijelölt és 1:50.000-es méretarányra szerkesztett térkép a regionális és geopolitikai összefüggések bemutatására
    Sopron és környéke
  • fejlődési fázis térképek: az adott város térszerkezetének, területi kiterjedésének fejlődését és főbb középületeinek elhelyezkedését a kutatók által meghatározott 3-5 időmetszetben ábrázoló rekonstrukciós térképek, általában 1:5000 méretarányban
    Sopron topográfiai fejlődése
  • modern légi felvétel (ortofotó): az atlasz kiadásának időpontjához közeli felvétel az Alaptérkép által bemutatott terület jelenkori állapotáról
    Sopron város központja légi felvételen
  • tematikus térképek: az egyes városok jellegétől, forrásadottságaitól és kutatottságától függően speciális társadalom-topográfiai vagy településmorfológiai kutatások eredményeit teszik közzé. Ezek közé tartozhat például önálló közigazgatási egységek, az épületek magasságának és építési idejének, a kézműves mesterségek és más foglalkozások művelőinek területi megoszlása
    Sopron településmorfológiai vázlata 2008-ban
  • történeti térképek, felmérések és látképek reprodukciói: az egyes atlaszok szerkesztői által válogatott, helyrajzi szempontból komoly forrásértékkel rendelkező, közgyűjteményekben vagy magángyűjteményekben őrzött ábrázolások magas színvonalú reprodukciói
    Zacharia Michel: Sopron madártávlati képe, 1700.
  • topográfiai tanulmány: a város helyrajzi fejlődését feldolgozó részletes tanulmány, az atlaszban közölt térképek és más elsődleges források, valamint a vonatkozó szakirodalom egészének áttekintése alapján
  • topográfiai adattár: tematikus beosztású helyrajzi összeállítás, primér források és a szakirodalmi adatok összegyűjtésével, nélkülözhetetlen alapot szolgáltat a helytörténeti és nagyobb léptékű összehasonlító várostörténeti kutatásokhoz egyaránt
  • bibliográfia

A sorozat eddig megjelent kötetei:

Sopron

Sopron

Összeállította: Jankó Ferenc, Kücsán József és Szende Katalin; Dávid Ferenc, Goda Károly és Kiss Melinda közreműködésével

Kartográfia: Banyó Péter, Jankó Ferenc, Kücsán József

Sopron: Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára, 2010.

ISBN: 978-963-8327-32-1

Sátoraljaújhely

Sátoraljaújhely

Írta és szerkesztette: Tringli István

Kartográfia: Firbás Térkép Stúdió, Nagy Béla

Budapest: MTA Történettudományi Intézet, 2011.

ISBN:978-963-9627-44-4

Szeged

Szeged

Szerkesztette: Blazovich László; Balia-Nagy Judit, Horváth Ferenc, Kelemen Gábor, Kratochwill Mátyás, Máté Zsolt, Szemerey Anna, Szerdahelyi Péterné és Takács Máté közreműködésével

Kartográfia: Erdélyi Ida, Kelemen Gábor, Kratochwill Mátyás, Máté Zsolt, Szemerey Anna, Takács Máté

Szeged: Csongrád Megyei Honismereti Egyesület, 2014.

ISBN: 978-963-08-9999-4

Tartalomjegyzék

Szeged történeti helyrajza
Történeti topográfiai adattár
Szakirodalom- és rövidítésjegyzék

A. Általános térképek

A.1.1 Az 1841–44. évi kataszteri felmérés alapján szerkesztett térkép, belső terület, 1:2500
A.1.2 Az 1841–44. évi kataszteri felmérés alapján szerkesztett térkép, tágabb terület
A.2.1 Szeged és környéke az I. katonai felmérésen, 1:50 000
A.2.2 Szeged és környéke a II. katonai felmérésen, 1:50 000
A.3.1 Szeged a 11–14. században, 1:50 000
A.3.2 Helyzetrajz az 1522-es tizedjegyzék alapján, 1:10 000
A.3.3 Helyzetrajz az 1713. évi várostérkép alapján, 1:10 000
A.3.4 Szeged és Újszeged a 18. század végén, 1:10 000
A.3.5 Szeged fázistérképe 1841–44/1850, 1:10 000
A.3.6 Az árvíz kiterjedése 1879. június 11., 1:10 000
A.3.7 Szeged belterületének rétegterve 1879-ben
A.3.8 Szeged utcahálózata 1883-ban, 1:10 000
A.3.9 Szeged fázistérképe 1841–44/2010, 1:10 000
A.4.1 Szeged topográfiai térképe, 2010 1:10 000
A.5.1 A városközpont légi felvétele 1:5000

B. Tematikus térképek

B.1 Szeged utcái, 1522
B.2 Szeged szociál topográfiája, 16. század
B.3 Szeged feltöltése a Nagyárvíz után, 1879
B.4 Beépült és felhasznált területek, 1900/2010
B.5 Családi házas telepek, 1918/1945
B.6 A területhasználat változása, 1900/2010
B.7 Megszűnt és működő üzemek, 1990/2010
B.8 Foghíj beépítések a belvárosban 1945/2010
B.9 Lakó és vegyes területek építészeti karaktere, 2010
B.10 A történeti városrész védett építészeti öröksége, 2010

C. Reprodukciók, térképek, látképek

C.1 Hadmérnöki felmérések, térképek
C.1.1 Szeged vára 1552-ben
C.1.2 A szegedi Vár és Palánk 1695-ben
C.1.3 A szegedi Vár és Palánk a 17. sz. végén
C.1.4 Szeged várostérképe, 1713
C.1.5 A szegedi vár felmérése, 1751
C.1.6 Szeged külterülete 1841–1844/2014, 1:96 000
C.1.7 Szeged városának helyzetterve, 1850
C.1.8 Szeged belterületi utcahálózata 1879, 1:10 000
C.2 Térkép reprodukciók
C.2.1 Szeged és tágabb környezete, 1834
C.2.2 Szeged védelmi állapotára tervezett tájrajz, 1848
C.2.3 Szeged varos és a tápéi rét, 1907, 1:96 000
C.3 Történeti állapotok rekonstrukciói
C.3.1 Az Alföld 14–16. századi úthálózata
C.3.2 A szegedi vár és környéke 1775 körül
C.4 Látképek
C.4.1 A szegedi vár és a Palánk, 1709
C.4.2 Szeged 1799-ben
C.4.3 A szegedi oskolák, 1820
C.4.4 Szeged Bánat felől, 1830 korul
C.4.5 A vasúti híd a Tiszán, 1858
C.4.6 Tiszai élet, a vasúti híddal, 1870-es évek
C.4.7 Árvízi kép, 1880
C.4.8 Árvízi kép a Fölsővárossal, 1879
C.4.9 Árvízi kép Fölsővárosról, 1879
C.4.10 I. Ferenc József látogatása Szegeden, 1879
C.4.11 A templom tér dél felől, 1880
C.4.12 Az alsóvárosi templom és rendház, 1881
C.4.13 A Tornyos iskola, 1800

Buda, I. kötet

Buda I. kötet, 1686-ig

Írta és összeállította: Végh András

Kartográfia: Kuczogi Zsuzsanna, Nagy Béla, Szemerey Anna

Budapest: Budapesti Történeti Múzeum, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Régészeti Tanszék, Archaeolingua Alapítvány, 2015.

ISBN: 978-615-5341-22-9

Tartalomjegyzék

Buda a középkori Magyar Királyságban és az Oszmán Birodalomban (1241–1541–1686) – Várostörténeti vázlat
Történeti topográfiai adattár
Bibliográfia

A. Általános térképek

A.1 Az 1873-as kataszteri felmérés alapján szerkesztett térkép, 1:2 500
A.2 Buda és környéke az első és a második katonai felmérésen, 1:50 000
A.3 Buda topográfiai fejlődése
A.4 Buda város topográfiai térképe, 2005, 1:10 000
A.5 Buda város központja légi felvételen, 2005, 1:10 000

B. Tematikus térképek

B.1.1 Nemzetiségi megoszlás a Várnegyedben, 14. század–15. század eleje
B.1.2 Nemzetiségi megoszlás a Várnegyedben, 15. század vége–16. század eleje
B.1.3 A bírók és esküdtek háztulajdonai a Várnegyedben, 13–14. század
B.1.4 Püspökségek és székeskáptalanok háztulajdonai a Várnegyedben
B.2.1 Bárók háztulajdonai a Várnegyedben, 1241–1410
B.2.2 Bárók háztulajdonai a Várnegyedben, 1500–1526
B.2.3 A királyi palota előtere, 13–14. század
B.2.4 A királyi palota előtere, 16. század eleje

C. Térképek és látképek reprodukciói

C.1 Buda látképe kelet felől Hartmann Schedel Világkrónikájában, 1493
C.2 Johann Siebmacher, Buda látképei nyugat és kelet felől, 1598, vagy 1601
C.3.1 Erhard Schön, Buda ostroma (részlet), látkép nyugat felől, 1541
C.3.2 Virgil Solis, Pest ostroma Buda látképével kelet felől, 1542
C.3.3 Ismeretlen művész, Császári követ fogadása Budán, látkép kelet felől, 1600 körül
C.4 Joseph Hauӱ, A budai vár térképe a telkek homlokzati méreteivel, 1687
C.5 Buda és Pest térképei (Nicolas Marcel de La Vigne és H. Bredekow), 1686
C.6 Ludwig Nicolaus von Hallart és Michael Wening látképsorozata a négy égtáj felől, 1684

Folyamatban lévő kötetek:

Buda 1686-1848. Összeáll.: Simon Katalin (megjelenés alatt)

Kecskemét. Összeáll.: B. Sárosi Edit (megjelenés alatt)

Kőszeg. Összeáll.: Bariska István, B. Benkhard Lilla, Ivicsics Péter, Mentényi Klára (megjelenés alatt)

Miskolc. Összeáll.: Gyulai Éva

Nyírbátor. Összeáll.: Németh Péter

Óbuda. Összeáll.: Simon Katalin, Szilágyi Magdolna

Pápa. Összeáll.: Hermann István

Pécs. Összeáll.: Fedeles Tamás (megjelenés alatt)

Székesfehérvár. Összeáll.: Csurgai Horváth József

Szekszárd. Összeáll.: Vizi Márta

Vác. Összeáll.: Velladics Márta.