2017. április 21-én került sor az Ismerjük meg egymást! rendezvénysorozat második alkalmából az intézetünkben működő, NKFIH által támogatott kutatócsoportok bemutatkozására. Az első világháborús kutatócsoportot Szarka LászlóKatona Csaba és Ábrahám Barna, a Városatlasz kutatócsoportot Szende Katalin és Szilágyi Magdolna, míg a Szigetvár és Turbék kutatócsoportot Fodor Pál mutatta be. Az ezekről készült videók az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Videotorium csatornáján tekinthetőek meg.

A konferencia résztvevőiMünsteri Egyetemen működő Institut für vergleigchende Städtgeschichte által történeti városatlasz témában megrendezett nemzetközi konferencián intézetünk tudományos munkatársa, Szilágyi Magdolna képviselte a középkori kutatócsoport Magyar Várostörténeti Atlasz kutatási programját. A GIS-based cartography – A change of media or a change of paradigms for Historic Town Atlases? címmel 2017. március 22. és 25. között tartott rendezvény programja itt olvasható.

Bővebben...

Németh Péter tart előadást2016. október 7-én és 8-án intézetünk munkatársai, Skorka RenátaSzilágyi Magdolna, Tolnai Katalin, és Tringli István részvételével várostörténeti műhelymegbeszélésre került sor Nyírbátorban. A meghívottak az összejövetel első napján Németh Péter régész, az előkészítés alatt álló Nyírbátor atlasz szerzője, vezetésével megismerkedtek a város középkori topográfiájával és nevezetességeivel.

Ezt követően részt vettek egy a város által rendezett fogadáson, amelyen Németh Attila alpolgármester üdvözölte őket. Az összejövetel második napján a Magyar Várostörténeti Atlasz projekt kutatói egy műhelymegbeszélés keretein belül beszámoltak a projekt kezdete óta végzett kutatási eredményeikről és megvitatták az atlaszok összeállításának irányelveit, különös tekintettel azok adattáraira. A következő összejövetelére várhatóan 2017. május 19. és 20. között Pápán kerül majd sor.

Leeds-i konferencia2016. július 4. és 7. között került sor a 23. Leeds International Medieval Congress (IMC) című konferenciára. A Leedsi Tudományegyetem évente megtartott összejövetel fontos nemzetközi fórumot biztosít a középkortudományhoz kapcsolódó interdiszciplináris kutatások eredményeinek bemutatására. 585 szekcióban 2205 előadás hangozott el, amelyből 180 szekció az Étel, lakoma, és éhezés kérdésköréhez kapcsolódott. A program itt olvasható. A rendezvényen hangzott el intézetünk tudományos munkatársa, Szilágyi Magdolna előadása. 

Szilágyi Magdolna Transporting Food in the Middle Ages and Its Infrastructure című előadásában a későközépkori élelmiszerszállítás infrastrukturális hátterét vizsgálta elsősorban magyarországi és angliai példákon keresztül. Írott források és régészeti adatok alapján igazolta, hogy a mezőgazdasági termények, haszonállatok és só szállítása az előállítás helyéről (szántók, szőlők, legelők, bányák, stb.) a feldolgozás és tárolás helyén (malmok, sólerakatok, stb.) valamint az elosztó pontokon (vásáros helyek, városok, kolostorok) keresztül a felhasználás helyéig (városi és falusi háztartások) különféle típusú, speciális utakat hozott létre. Ezt követően felvázolta a só és a vágómarha, e két kiemelkedő gazdaságtörténeti jelentőségű élelmiszer szállításának az országos közlekedési rendszerekre és a városok topográfiájára gyakorolt hatását.

A dublini tanácskozás résztvevőiKirályi Ír Akadémia (Royal Irish Academy) 2016. május 19-én nemzetközi kerekasztal megbeszélést tartott Dublinban, amelynek célja az egyes nemzeti európai városatlasz kutatási programok működésének és célkitűzéseinek összehangolása volt. A kerekasztal megbeszélésen a Magyar Várostörténeti Atlasz projektet intézetünk tudományos munkatársa Szilágyi Magdolna képviselte. A kerekasztal megbeszélést 2016. május 20-án a Medieval Townscapes: Comparative perspectives through the Irish and British Historic Towns Atlases címmel megrendezett nemzetközi konferencia követte. Az elhangzott előadások a két szomszédos szigetország történeti városainak látképében és topográfiájában megfigyelhető hasonlóságokat és különbségeket tekintették át a közös történelmi hagyományok figyelembevételével. A konferencia teljes programja itt tekinthető meg. További részletek itt olvashatóakó.

Magyar Várostörténeti Atlasz

NKFI (OTKA) K 116594

2016. január 1.–2019. december 31.

Témavezető: Szende Katalin

Kutató: Szilágyi Magdolna

Kapcsolattartás: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., (1) 224-6700/653

2016 januárjától a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetben folytatódik a több mint egy évtizedes múltra visszatekintő Magyar Várostörténeti Atlasz című kutatási projekt. A magyarországi kutatás 2004-ben kapcsolódott be az európai városatlaszok programjába Kubinyi András akadémikus vezetésével. Ekkor négy város (Buda 1686-ig, Sopron, Sátoraljaújhely, és Kecskemét) feldolgozása kezdődött meg a Nemzetközi Várostörténeti Bizottság Városatlasz Munkabizottságának előírásai szerint a Történettudományi Intézetben. 2010 és 2013 között Szende Katalin vezetésével további hat város (Buda, Kőszeg, Miskolc, Szeged, Pécs, Vác) tértörténetének feldolgozására került sor, melyhez ezúttal a Közép-európai Egyetem Medievisztika Tanszéke biztosította az intézményi hátteret. Az idei évben a Történettudományi Intézetéhez visszakerülő, harmadik várostörténeti OTKA-projekt célja az öt újabb magyar város (Óbuda, Székesfehérvár, Pápa, Szekszárd, és Nyírbátor) helyrajzi és településmorfológiai vizsgálatai mellett a korábbi években elvégzett kutatások eredményeinek publikálása lesz. A kiadásra váró atlaszok a sorozat eddig megjelent köteteihez hasonlóan áttekintő térképekből; a helyrajzi változásokat bemutató fejlődési fázis térképekből; a sajátos jelenségeket bemutató tematikus térképekből; valamit történeti-topográfiai tanulmányból és adattárból állnak majd. Az egységes elvek alapján összeállított kötetekben feldolgozott városokat az országos területi lefedettség mellett a településtípusok és jogállás szerinti változatosság jellemzi, így az atlaszok az egyes városok történeti, régészeti, műemlékvédelmi, társadalomtörténeti kutatásain és várostervezési munkáin túl, az összehasonlító várostörténeti kutatásokhoz is kiváló alapot jelenthetnek majd.