A magyar városok térbeli fejlődését bemutató Magyar Várostörténeti Atlasz sorozat, az Európai Történeti Városatlasz kiadványsorozat részét képezi. A sorozat célja az, hogy történeti és szerkesztett térképek valamint a hozzájuk kapcsolódó tanulmányok és adattár segítségével átfogó képet adjon a kiválasztott városias települések térszerkezetéről, utcahálózatáról, főbb középületeinek és közterületeinek elhelyezkedéséről, és mindezen jellemzők időbeli változásairól.
A magyarországi kutatás 2004-ben kapcsolódott be az európai városatlaszok programjába Kubinyi András akadémikus vezetésével. Ekkor négy város (Buda 1686-ig, Sopron, Sátoraljaújhely, és Kecskemét) feldolgozása kezdődött meg az MTA BTK Történettudományi Intézetében. 2010 és 2013 között Szende Katalin vezetésével további hat város (Buda 1686-tól 1848-ig, Kőszeg, Miskolc, Szeged, Pécs, Vác) tértörténetének feldolgozására került sor, melyhez a Közép-európai Egyetem Középkortudományi Tanszéke biztosította az intézményi hátteret. A harmadik kutatási fázisban (2016-2019) a Történettudományi Intézethez visszakerülő várostörténeti projekt öt újabb magyar város (Óbuda, Székesfehérvár, Pápa, Szekszárd, és Nyírbátor) helyrajzi és településmorfológiai vizsgálatát tűzte ki célul, míg a jelenleg futó negyedik fázisban (2020-2023) a további városok (Győr, Ózd, Pest, Szombathely) vizsgálata mellett a korábbi években elvégzett kutatások eredményeinek publikálása is folytatódik.