2018. február 27-én 11:00 órai kezdettel kerül sor Budapest Főváros Levéltára Gárdonyi Albert Termében (Bp. 1139 Teve u. 3–5.) az Év Levéltári Kiadványa 2017 díjak átadására.  Köszöntőt mond Kenyeres István a Magyar Levéltárosok Egyesülete elnöke, a BFL főigazgatója és Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója, intézetünk igazgatója. A Monográfiák, tanulmánykötetek kategóriában első helyezést ért el a BFL és intézetünk közös kiadványa, a Magyar Várostörténeti Atlasz V.: Buda II. kötete (1686–1848), amelyet Simon Katalin írt és állított össze. A kiadványt intézetünk tudományos főmunkatársa, Tringli István mutatja be. A díjátadó ünnepség programja itt érhető el.

A Magyar Várostörténeti Atlasz sorozat 5. köteteként megjelent a Simon Katalin által írt és összeállított Buda II. kötet (1686-1848) (Budapest: Budapest Főváros Levéltára, Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete, 2017, ISBN 978-615-5635-07-6, ISSN 2498-7166). A kiadvány Budapest Főváros Levéltára munkatársa, Simon Katalin történész és levéltáros többéves kutatómunkájának eredménye. A szerző az eddig megjelent topográfiai és várostörténeti munkák mellett elsősorban a Budapest Főváros Levéltárában őrzött forrásanyagra támaszkodik, melyet a levéltári forrásfeltárás, adatbázis-építés és digitalizáció módszerivel dolgozott fel. A sorozatban eddig megjelent városatlaszokhoz hasonlóan jelen munka is kétnyelvű (magyar és angol nyelven íródott), részletes adattárral ellátott, fényképekkel és térképekkel gazdagon illusztrált kiadvány. A kiadvány megvásárolható a Budapest Főváros Levéltára Titkárságán (1139 Budapest, Teve u. 3–5.) valamint a Penna Bölcsész Könyvesboltban (1053 Budapest, Magyar utca 40.)

2017. október 20. és 21. között, Székesfehérváron került sor a 2016. január 1-én indult Magyar Várostörténeti Atlasz kutatási projekt negyedik műhelymegbeszélésre. A székesfehérvári Magyar Király Szállóban tartott összejövetel első napján az előkészítő munkák előrehaladásáról számoltak be az egyes atlaszok szerzői. A műhelymegbeszélést követően az atlasz munkatársai részt vettek a székesfehérvári Városi Levéltár és Kutatóintézet valamint az Alba Civitas Történeti Alapítvány által megrendezett kettős könyvbemutatón. A Magyar Király Szállóban tartott könyvbemutatón „Az első 300 év Magyarországon és Európában. A domonkos rend a középkorban” és „Hercegek és hercegségek a középkori Magyarországon” című kiadványok bemutatására került sor. A műhelymegbeszélés második napján az adattári gyűjtőmunkával, valamint a szerkesztett térképmellékletekkel kapcsolatban felmerülő kérdéseket vitatták meg a projekt munkatársai. A délelőtti szakmai ülést vezetett városnézés és múzeumlátogatás követte. A projekt soron következő összejövetele Szekszárdon kerül megrendezésre 2018-ban.

2017. október 4-7 között, Bécsben került sor a Bécsi Egyetem Osztrák Történeti Intézete és az Osztrák Tudományos Akadémia VISCOM (Visions of Community) projektjének város- és társadalomtörténettel foglalkozó alprojektje (Urban Communities an Non-Urban Sites and Centres) valamint intézetünk Magyar Várostörténeti Atlasz projektje közös szervezésében megrendezett Towns as Living Places: Static and Dynamic Aspects of Medieval and Early Modern Urban Communities című konferenciára. A rendezvény két fő szervezője, Majorossy Judit és Elisabeth Gruber voltak. A konferencia alapvető célkitűzése annak megvitatása volt, hogy a várostörténeti atlaszok miként használhatóak fel az összehasonlító várostörténeti kutatások forrásaiként. A konferencia előadásai a mai Ausztria, Magyarország és Csehország városainak 13-18. századi topográfiai fejlődését járták körül. Egy-egy szekción belül a különböző tudományágakat (történelem, régészet, művészettörténet, és földrajz) képviselő kutatók hasonlították össze a fenti országok városainak topográfiáját társadalmi, gazdasági, védelmi és hatalmi szempontból. Szende Katalin, a Magyar Várostörténeti Atlasz projekt témavezetője, a magyar Atlaszok készítéséről és használatáról tartotta konferencianyitó előadását. A projekt további résztvevői közül Mészáros Orsolya a plébániatemplomok és koldulórendi templomok, Sárosi Edit a mezővárosok, Szilágyi Magdolna pedig a városi erődítésekről tartotta előadását. A részletes program itt olvasható.

A Nemzetközi Várostörténeti Bizottság (International Commission for the History of Towns, ICHT), a CISH várostörténeti kutatásokra szakosodott tagszervezete 2017-ben Krakkóban tartotta a szokásos éves közgyűlését és tematikus konferenciáit, melyen Szende Katalin és Szilágyi Magdolna képviselte a Magyar Várostörténeti Atlaszt.

Az ICHT 2017. szeptember 13-án tartott közgyűlését szeptember 15-én egy kétnapos nemzetközi konferencia követte Political Functions of Urban Spaces through the Ages címmel. Az itt elhangzott, a középkortól a 20. századig terjedő időszakot felölelő 15 előadás a politikai reprezentáció városi térhasználatra gyakorolt hatását járták körül. Szeptember 16-án egy újabb nemzetközi konferenciára került sor Town Types in European Comparison Based on the Town Atlases címmel. A konferencia a Történeti Városatlasz Munkacsoport ülésével kezdődött Ferdinand Oppl (Bécs) elnökletével. Ezt követte Anngret Simms (Dublin) előadása az összehasonlító várostörténeti kutatások kihívásairól valamint Szende Katalin és Szilágyi Magdolna közös előadása a várostipológia alkalmazásának lehetőségeiről és szerepéről a várostörténeti kutatásokban. A konferencia délutáni „rezidenciavárosok” illetve „iparvárosok és kikötővárosok” témakörhöz kapcsolódó szekcióinak levezetésére Szende Katalint kérte fel a Nemzetközi Várostörténeti Bizottság. Az előadások absztraktjait lásd itt.

2017. május 26-án és 27-án a Magyar Várostörténeti Atlasz projekt munkatársai részvételével műhelymegbeszélésre került sor Pápán. A Jókai Mór Városi Könyvtárban tartott megbeszélés első napján a Buda, Kecskemét, Nyírbátor, Óbuda, Pápa, Székesfehérvár, Szekszárd, és Vác atlaszok szerzői beszámoltak az atlaszok összeállításának előmunkálatairól és megvitatták az adatgyűjtés során felmerült kérdéseket, problémákat. A megbeszélést követően a meghívottak részt vettek egy a város által rendezett fogadáson, amelyen Áldozó Tamás polgármester üdvözölte őket.

Az összejövetel második napján folytatódott a városi könyvtárban tartott műhelymegbeszélés, melynek fő témája az atlaszok kartográfiai munkáinak megtervezése volt, különös tekintettel az alaptérképekre. A megbeszélést követően Hermann István, könyvtárigazgató, a pápai atlasz szerzője vezetésével az atlaszok munkatársai megismerkedtek Pápa középkori topográfiájával és ellátogattak a pápai Esterházy Kastélyba és a Kékfestő Múzeumba. A Magyar Várostörténeti Atlasz projekt következő összejövetelére várhatóan 2017 októberében, Székesfehérváron kerül majd sor.

2017. április 21-én került sor az Ismerjük meg egymást! rendezvénysorozat második alkalmából az intézetünkben működő, NKFIH által támogatott kutatócsoportok bemutatkozására. Az első világháborús kutatócsoportot Szarka László, Katona Csaba és Ábrahám Barna, a Városatlasz kutatócsoportot Szende Katalin és Szilágyi Magdolna, míg a Szigetvár és Turbék kutatócsoportot Fodor Pál mutatta be. Az ezekről készült videók az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Videotorium csatornáján tekinthetőek meg.

A Münsteri Egyetemen működő Institut für vergleigchende Städtgeschichte által történeti városatlasz témában megrendezett nemzetközi konferencián intézetünk tudományos munkatársa, Szilágyi Magdolna képviselte a középkori kutatócsoport Magyar Várostörténeti Atlasz kutatási programját. A GIS-based cartography – A change of media or a change of paradigms for Historic Town Atlases? címmel 2017. március 22. és 25. között tartott rendezvény programja itt olvasható.