2017. október 20. és 21. között, Székesfehérváron került sor a 2016. január 1-én indult Magyar Várostörténeti Atlasz kutatási projekt negyedik műhelymegbeszélésre. A székesfehérvári Magyar Király Szállóban tartott összejövetel első napján az előkészítő munkák előrehaladásáról számoltak be az egyes atlaszok szerzői. A műhelymegbeszélést követően az atlasz munkatársai részt vettek a székesfehérvári Városi Levéltár és Kutatóintézet valamint az Alba Civitas Történeti Alapítvány által megrendezett kettős könyvbemutatón. A Magyar Király Szállóban tartott könyvbemutatón „Az első 300 év Magyarországon és Európában. A domonkos rend a középkorban” és „Hercegek és hercegségek a középkori Magyarországon” című kiadványok bemutatására került sor. A műhelymegbeszélés második napján az adattári gyűjtőmunkával, valamint a szerkesztett térképmellékletekkel kapcsolatban felmerülő kérdéseket vitatták meg a projekt munkatársai. A délelőtti szakmai ülést vezetett városnézés és múzeumlátogatás követte. A projekt soron következő összejövetele Szekszárdon kerül megrendezésre 2018-ban.

2017. október 4-7 között, Bécsben került sor a Bécsi Egyetem Osztrák Történeti Intézete és az Osztrák Tudományos Akadémia VISCOM (Visions of Community) projektjének város- és társadalomtörténettel foglalkozó alprojektje (Urban Communities an Non-Urban Sites and Centres) valamint intézetünk Magyar Várostörténeti Atlasz projektje közös szervezésében megrendezett Towns as Living Places: Static and Dynamic Aspects of Medieval and Early Modern Urban Communities című konferenciára. A rendezvény két fő szervezője, Majorossy Judit és Elisabeth Gruber voltak. A konferencia alapvető célkitűzése annak megvitatása volt, hogy a várostörténeti atlaszok miként használhatóak fel az összehasonlító várostörténeti kutatások forrásaiként. A konferencia előadásai a mai Ausztria, Magyarország és Csehország városainak 13-18. századi topográfiai fejlődését járták körül. Egy-egy szekción belül a különböző tudományágakat (történelem, régészet, művészettörténet, és földrajz) képviselő kutatók hasonlították össze a fenti országok városainak topográfiáját társadalmi, gazdasági, védelmi és hatalmi szempontból. Szende Katalin, a Magyar Várostörténeti Atlasz projekt témavezetője, a magyar Atlaszok készítéséről és használatáról tartotta konferencianyitó előadását. A projekt további résztvevői közül Mészáros Orsolya a plébániatemplomok és koldulórendi templomok, Sárosi Edit a mezővárosok, Szilágyi Magdolna pedig a városi erődítésekről tartotta előadását. A részletes program itt olvasható.

A Nemzetközi Várostörténeti Bizottság (International Commission for the History of Towns, ICHT), a CISH várostörténeti kutatásokra szakosodott tagszervezete 2017-ben Krakkóban tartotta a szokásos éves közgyűlését és tematikus konferenciáit, melyen Szende Katalin és Szilágyi Magdolna képviselte a Magyar Várostörténeti Atlaszt.

Az ICHT 2017. szeptember 13-án tartott közgyűlését szeptember 15-én egy kétnapos nemzetközi konferencia követte Political Functions of Urban Spaces through the Ages címmel. Az itt elhangzott, a középkortól a 20. századig terjedő időszakot felölelő 15 előadás a politikai reprezentáció városi térhasználatra gyakorolt hatását járták körül. Szeptember 16-án egy újabb nemzetközi konferenciára került sor Town Types in European Comparison Based on the Town Atlases címmel. A konferencia a Történeti Városatlasz Munkacsoport ülésével kezdődött Ferdinand Oppl (Bécs) elnökletével. Ezt követte Anngret Simms (Dublin) előadása az összehasonlító várostörténeti kutatások kihívásairól valamint Szende Katalin és Szilágyi Magdolna közös előadása a várostipológia alkalmazásának lehetőségeiről és szerepéről a várostörténeti kutatásokban. A konferencia délutáni „rezidenciavárosok” illetve „iparvárosok és kikötővárosok” témakörhöz kapcsolódó szekcióinak levezetésére Szende Katalint kérte fel a Nemzetközi Várostörténeti Bizottság. Az előadások absztraktjait lásd itt.

2017. május 26-án és 27-án a Magyar Várostörténeti Atlasz projekt munkatársai részvételével műhelymegbeszélésre került sor Pápán. A Jókai Mór Városi Könyvtárban tartott megbeszélés első napján a Buda, Kecskemét, Nyírbátor, Óbuda, Pápa, Székesfehérvár, Szekszárd, és Vác atlaszok szerzői beszámoltak az atlaszok összeállításának előmunkálatairól és megvitatták az adatgyűjtés során felmerült kérdéseket, problémákat. A megbeszélést követően a meghívottak részt vettek egy a város által rendezett fogadáson, amelyen Áldozó Tamás polgármester üdvözölte őket.

Az összejövetel második napján folytatódott a városi könyvtárban tartott műhelymegbeszélés, melynek fő témája az atlaszok kartográfiai munkáinak megtervezése volt, különös tekintettel az alaptérképekre. A megbeszélést követően Hermann István, könyvtárigazgató, a pápai atlasz szerzője vezetésével az atlaszok munkatársai megismerkedtek Pápa középkori topográfiájával és ellátogattak a pápai Esterházy Kastélyba és a Kékfestő Múzeumba. A Magyar Várostörténeti Atlasz projekt következő összejövetelére várhatóan 2017 októberében, Székesfehérváron kerül majd sor.

2017. április 21-én került sor az Ismerjük meg egymást! rendezvénysorozat második alkalmából az intézetünkben működő, NKFIH által támogatott kutatócsoportok bemutatkozására. Az első világháborús kutatócsoportot Szarka László, Katona Csaba és Ábrahám Barna, a Városatlasz kutatócsoportot Szende Katalin és Szilágyi Magdolna, míg a Szigetvár és Turbék kutatócsoportot Fodor Pál mutatta be. Az ezekről készült videók az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Videotorium csatornáján tekinthetőek meg.

A Münsteri Egyetemen működő Institut für vergleigchende Städtgeschichte által történeti városatlasz témában megrendezett nemzetközi konferencián intézetünk tudományos munkatársa, Szilágyi Magdolna képviselte a középkori kutatócsoport Magyar Várostörténeti Atlasz kutatási programját. A GIS-based cartography – A change of media or a change of paradigms for Historic Town Atlases? címmel 2017. március 22. és 25. között tartott rendezvény programja itt olvasható.

2016. október 7-én és 8-án intézetünk munkatársai, Skorka Renáta, Szilágyi Magdolna, Tolnai Katalin, és Tringli István részvételével várostörténeti műhelymegbeszélésre került sor Nyírbátorban. A meghívottak az összejövetel első napján Németh Péter régész, az előkészítés alatt álló Nyírbátor atlasz szerzője, vezetésével megismerkedtek a város középkori topográfiájával és nevezetességeivel.

Ezt követően részt vettek egy a város által rendezett fogadáson, amelyen Németh Attila alpolgármester üdvözölte őket. Az összejövetel második napján a Magyar Várostörténeti Atlasz projekt kutatói egy műhelymegbeszélés keretein belül beszámoltak a projekt kezdete óta végzett kutatási eredményeikről és megvitatták az atlaszok összeállításának irányelveit, különös tekintettel azok adattáraira. A következő összejövetelére várhatóan 2017. május 19. és 20. között Pápán kerül majd sor.

2016. július 4. és 7. között került sor a 23. Leeds International Medieval Congress (IMC) című konferenciára. A Leedsi Tudományegyetem évente megtartott összejövetel fontos nemzetközi fórumot biztosít a középkortudományhoz kapcsolódó interdiszciplináris kutatások eredményeinek bemutatására. 585 szekcióban 2205 előadás hangozott el, amelyből 180 szekció az Étel, lakoma, és éhezés kérdésköréhez kapcsolódott. A program itt olvasható. A rendezvényen hangzott el intézetünk tudományos munkatársa, Szilágyi Magdolna előadása. 

Szilágyi Magdolna Transporting Food in the Middle Ages and Its Infrastructure című előadásában a későközépkori élelmiszerszállítás infrastrukturális hátterét vizsgálta elsősorban magyarországi és angliai példákon keresztül. Írott források és régészeti adatok alapján igazolta, hogy a mezőgazdasági termények, haszonállatok és só szállítása az előállítás helyéről (szántók, szőlők, legelők, bányák, stb.) a feldolgozás és tárolás helyén (malmok, sólerakatok, stb.) valamint az elosztó pontokon (vásáros helyek, városok, kolostorok) keresztül a felhasználás helyéig (városi és falusi háztartások) különféle típusú, speciális utakat hozott létre. Ezt követően felvázolta a só és a vágómarha, e két kiemelkedő gazdaságtörténeti jelentőségű élelmiszer szállításának az országos közlekedési rendszerekre és a városok topográfiájára gyakorolt hatását.